Könyvelő iroda Nyergesújfalu

Könyvelő irodánk története 1993. év augusztusára nyúlik vissza, kezdetben egyéni vállalkozás formájában működött. 1997-ben került megalapításra az IPT Kft, amelynek azóta is változatlanul Lábatlanon van a székhelye. Alapvetőnek tartjuk a szakmai felkészültséget, ezért kizárólag szakképzett, gyakorlott és elkötelezett munkatársaink dolgoznak nálunk.

Vegye fel a kapcsolat a könyvelő irodánkkal

Hogyan tudja leellenőrizni a megfelelő tudást és a szakmai felkészültséget?

Első sorban nézze meg, hogy adott könyvelő szerepel-e a Nemzetgazdasági Minisztérium Névjegyzékében, "könyvviteli szolgáltatást végzők" között. Ha nem akkor nagy baj van.

Itt nézhet utána, annak, hogy az illető szerepel-e a nyilvántartásban:

Nemzetgazdasági Minisztérium Névjegyzék

Elgondolkodtató, hogy hány és hány olyan cég lehet, melyek vezetői ma még nyugodtan alszanak, és nem gondolnak arra, hogy a háttérben, szépen lassan lehet hogy tönkreteszi őket a „könyvelőjük”, csak NAV ellenőrzés hiányában ez még nem került felszínre. Másik oka pedig az, hogy azok a könyvelők, akik olykor milliós károkat okoztak partnerüknek, ma is dolgoznak. A kókler munkát súlyosan elszenvedő cégvezetők ugyanis nem perelték be őket, a hatóságok pedig nem vonták vissza működési engedélyüket – ha egyáltalán volt ilyen.

Vegye fel a kapcsolat a könyvelő irodánkkal

Egy kis kitekintés Nyergesújfalu vállalkozó múltjára

A '70-es, ' 80-as években Nyergesújfalu volt a vállalkozók - akkori nevükön kisiparosok vagy másként maszekok - központi helye a környező települések tekintetében. Még irodaház működött a KIOSZ tagoknak. Sokan már nem is emlékeznek erre. A Kisiparosok Országos Szervezetének volt a rövidítése a KIOSZ.

Tudta-e, hogy addig nem lehetett valaki kisiparos, amíg a KIOSZ tagjai sorába nem nyert felvételt?

Ahhoz, hogy valaki megkaphassa a KIOSZ tagságot, ahhoz legalább 2 fő KIOSZ tagnak kellett az ajánlása és még ekkor sem volt mindegy, hogy valaki működési engedélyt vagy iparigazolványt kapott.

Iparigazolványt csakis és kizárólag mesterlevél birtokában lehetett megszerezni adott szakmára.

Működési engedélyt már egy szakmunkásbizonyítvány és más egyéb feltétel esetén lehetett megkapni.

Iparigazolvánnyal lehetett például új házat építeni, vagy mondjuk egy teljesen új ház villanyszerelést megcsinálni. Iparigazolvány birtokában az iparos taníthatott szakmunkás tanulókat és tarthatott inasokat. Aki csak működési engedéllyel rendelkezett, ő csak apró javításokat végezhetett.

A működési engedélyt és az iparigazolványt az akkori tanács szakigazgatási szerve adta ki, de nem automatikusan.
Abban az esetben, ha adott településen már volt adott szakmára annyi kisiparos, hogy el tudta látni a felmerülő igényeket, akkor ott már nem adtak ki sem a működési engedélyt, sem az iparigazolványt.

Ezekben az időkben nem működtek könyvelő irodák az országban, így Nyergesújfalu településen sem

Miért? Mert egyszerűen nem volt rájuk szükség. Az iparigazolvánnyal rendelkező mesterek és a működési engedéllyel rendelkező iparosok a KIOSZ Adóközösségében évente egyszer összejöttek.

Ott megtárgyalták, hogy mennyi az az adó, ami elvárható egy maszektól, és azt ott helyben be is vallották. Mindenki hozta a pénztárkönyvét és az alapján el is végezték az adóbevallást. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy a mester tanfolyamon könyvelési ismereteket is tanultak a leendő mesteremberek. (Ez mai is így van.) Az adó alapja nagyon egyszerű volt: Voltak a bevételek és a kiadások a pénztárkönyvben. Ezek különbsége adta meg az adó alapját. Adott volt az adókulcs, azt nem változtatta az állam hosszú évek alatt sem, így mindenki tisztában volt, hogy mennyi adót kell fizetnie. Azt az adót mindenki rendre be is fizette.

Meg kell említenünk még egy másik vállalkozói szervezetet is, a KISOSZT.

Nyergesújfalun nagyon kevés KISOSZ tag volt, mivel a ők főleg a kereskedelemben résztvevő kisboltosok, trafikosok és a kocsmárosok voltak. A kocsmák gebinben voltak kiadva, ez egy olyan fél állami, fél maszek megoldás volt.

A kiskereskedelmi üzleteket az ÁFÉSZ és az UNIKER üzemeltette.

A trafikokat főleg KISOSZ-os vállalkozók működtették.

Vegye fel a kapcsolat a könyvelő irodánkkal

És akkor jöttek a 90-es évek

Sorra alakultak a KFT-k, BT-k és más gazdasági társaságok.

Jöttek az új adózási jogszabályok, amelyekkel már a vállalkozók nem tudtak megbirkózni. Szükség lett szakképzett szakemberekre, hogy el lehessen igazodni az adózási-, könyvviteli szabályokban.

Nyergesújfalu településen ekkor sok könyvelő iroda nyílt. Kezdetben már az is könyvelő irodát nyitott, akinek volt egy közgazdasági szakközépiskolai végzettsége vagy előtt valamelyik cégnél dolgozott, mint mondjuk kontírozó könyvelő.

Az idő és a jogszabályok ezt a kezdeti káoszt megoldotta. Mára már egy normális könyvelő irodát nem érdemes közgazdasági diploma és adótanácsadói oklevél nélkül nyitni. Minimum ennyi tudás és iskola kell ahhoz, hogy valaki biztosan meg tudjon állni a saját lábán és működtetni tudjon egy könyvelő irodát. Napi szinten kell magát képeznie, annak érdekében, hogy az adózási szabályok évről-évre változása miatt folyamatosan felkészült legyen az ügyfelei számára.

Vegye fel a kapcsolat a könyvelő irodánkkal